Micro-learning: a rohanó ember svájci bicskája?

A november 17-i első első meetup-unkon Szalai Nóra, az 5 Perc Angol tulajdonosa egy a nyelvoktatásban hatalmas sikereket elérő tanulási formát mutatott be, amelyet a nemzetközi szakirodalom microlearningként ismer.  Módszertani szempontokat figyelembe véve, arra keressük a választ, hogy mi a titka ennek az ismeretátadási típusnak.

Kezdjük az elnevezéssel. Microlearning? Már megint egy nehezen lefordítható szakkifejezés az e-learning háza tájáról… tele kérdőjelekkel.

Micro? A görög μικρός (mikrós) szó jelentése kicsi / kis, de abban az értelemben is használatos, hogy az átlagosnál kisebb.  De mi a kicsi? Mihez képest?  Ha a learning (tanulás) szó is mellékerül, még összetettebbé válik a kérdés.  A hossza? A terjedelme? A ráfordított energia vagy az idő? Akkor inkább könnyű illetve rövid. Vagyis gyors. De akkor miért nem rapid.  A célcsoport mérete? Tehát kevés (kiscsoportos)? Vagyis inkább testreszabott?

bigstock-young-businessman-looking-his--42696697

A hazai és nemzetközi szakirodalomban is röpködnek a szinonímák: reusable learning objects, minilearning, microcourses, courselets, nanolearning, µ – learning, rapid-learning, bite-size learning, knowledge nuggets (eng.) vagy éppen tudásmorzsák, villámtanulás, mikro stúdiumok, minileckék (hun.) stb.

Noha a nyelvújítók megrónának, mégse erőltetnénk a tökéletes magyar megfelelő megtalálását, maradjon csak microlearning (így c-vel, hisz a learning miatt felemás lenne k-val írva). Egyszer valamikor az e-learning is megérne egy fordításpróbát. Már ha ez e- (mint elektronikus) előjelnek van bármilyen megkülönböztető értelme a mai 4G világunkban. Szerintünk egyszer és mindenkorra feleslegessé vált. Csak tanulás van, mindenféle módokon. Csak lenne már…

Sokkal fontosabb azonban, hogy mitől illetve hogyan lesz egy ismeret microlearning “tananyaggá”. Véleményünk szerint rendelkeznie kell az alábbi tulajdonságokkal, melyeket megjegyzésekkel is próbálunk alátámasztani:

  • rövid terjedelmű (ez persze relatív, hiszen lehet akár 9 mp-es is, de általában nem több mint kb. 15 perces);
  • könnyen befogadható (vagyis inkább feldolgozható / elsajátítható / megtanulható – mindezt úgy, hogy nem függ a tanuló képességeitől);
  • releváns témát dolgoz fel (pl. a mindennapi munkavégzéshez nagyon hasznos és sürgős tudnivalókat adja át szinte on-the-fly „kb. röptében” formában);
  • nagyon fókuszált
    • erősen kontextusfüggő (meglévő ismereteket egészít ki, ismételtet, vagy gyakoroltat);
    • de az is elképzelhető, hogy egyáltalán nincs kontextusban (mint pl ezek a Zsufa Péter által tolmácsolt tudásmorzsák, melyek a hallgatói visszajelezések szerint azonban mégis nagyon jól rögzülnek);
    • készülhet
      • hosszabb tananyag rövidebb egységekre darabolásával (ez nem mindig működik, hiszen az eredeti esetleg más logikával, módszertannal és céllal készült, ennek ellenére sok esetben megoldható);
      • információtöredékek egybefűzésével (erre jó példák a lejátszási listák a youtube-on),
      • megtervezhető és mérhető (a tananyag elsajátításához szükséges alacsony időigény miatt a hasznosulás szinte azonnali);
      • olcsó vagy akár ingyenes (mind előállítási, mind beszerzési szempontból a microlearning tananyagok nagyon költséghatékonyak).

De mi a cél? A különböző dimenzióktól függően lehet:

  • az érdeklődés felkeltése (egy képzés, egy nyelv vagy egy szakterület alaposabb megismerése érdekében);
  • a bevonódás elősegítése (mint pl. ez a blogbejegyzés, amelynek nem titkolt célja, hogy a „Digitális átállás a tanulásban” kezdeményezéshez, minél többen csatlakozzanak);
  • a meglévő tudás előhívása (a korábbi ismeretek gyors áttekintésével, felelevenítésével);
  • a szemléletmód alakítása (hiszen egy rövid lecke is elegendő lehet, hogy másképpen gondolkodjunk pl. a pálinkáról);
  • a reflexiók kiváltása (nagyobb kedvvel vágunk bele egy 2 perces teszt kitöltésébe, mint egy egész cenzus-kérdőív átrágásába);
  • az asszociációk ösztönzése (rövid áttekintést kapva különböző területekről az összefüggések nyilvánvalóvá válhatnak, kontextusok épülhetnek és saját értelmezési keret alkotására is nyílik lehetőség);
  • a tanultak mély berögzülése (összefoglaló, fókuszált jellegéből adódóan);

Mint látjuk, ez egy egész mikrokozmosz. Minden mindennel összefügg. Óriási lehetőségek rejlenek benne. De erről majd legközelebb.

Ha microlearning akkor értelemszerűen nem mehetünk el szó nélkül a Twitter mellett sem. Az USA-ban nagyon erősen van jelen az oktatásban a Twitter, azonban Európa és kishazánk még nem fedezte fel magának a “csiripelés” rejtette lehetőségeket. Mi azonban előre tekintünk, így a közeljövőben szentelünk egy áttekintő postot a microlearning 2.0-nak, azaz a Twitter oktatási célú használatának.

A sok elmélet és módszertan után lássuk néhány igazán jó gyakorlatot is:

Matematikai fogalmak egyszerű és nagyszerű elmagyarázása a Matek Oázison – http://www.matekmindenkinek.hu/matek_10.php

A magyar irodalom nagyjainak mindennapjai Nyáry Krisztián Facebook oldalán – https://www.facebook.com/nyary.krisztian

Mindennapi tudás a Magyar Virtuális Enciklopédia oldalán –

http://www.enc.hu/enc.htm

http://www.enc.hu/1tools/mindennapi/mntud.htm

http://www.enc.hu/1enciklopedia/mindennapi/asitas.htm

És végül egy jó példa arra, hogyan vett rá egy légitársaság 6 millió embert arra, hogy megismerje az alapvető repülésbiztonsági tudnivalókat anélkül, hogy felszállt volna a gépre.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s