10 éve írták….

Az alábbi cikket a Newsweek magazinban olvastam 2003-ban és első felbuzdulásomban le is fordítottam. Tegnap újra olvastam és egészen aktuálisnak érzem. Mostanában előszeretettel olvasom újra az 5 évesnél régebbi cikkeket, szakirodalma, mert a bennük megjelenő jövőkép a ma aktualitása. Hogyan gondoltuk akkor? Mi lett belőle? Íme:  

Tanulj és lógj a hálón!bigstock-Father-and-children-using-elec-17012465

Amikor Becky, a 18 éves londoni diáklány a szexről akar valamit megtudni, azt teszi, amit minden hasonló pirospozsgás tizenéves tenne: felmegy a netre. Belép a www. supershaglend. com oktató oldalra, amely egy számítógépes játékprogram segítségével okítja a fiatalokat a biztonságos szexre. Ha Becky – aki nem akarja elárulni vezetéknevét, – sikeresen végigjátssza a pályákat, és elég óvszert gyűjt össze, valamint „italmentes” marad, akkor az akadálypálya végén elnyerheti szexre éhes hercege kegyeit. Becky bevallása szerint a játék nagyon szórakoztató és megtudott néhány olyan dolgot is a szexről, amit korábban nem ismert. /…/

Az ehhez hasonló Internetes oldalak nagy előnye, hogy egyenes és érthető stílusban beszélnek a szexről! – állítja Joan Worsley, az oldalt üzemeltető K-Generation non-profit csoport kreatív menedzsere. Megvan a fiatalok körében annyira szükséges átütő erejük, és olyan dolgokat is képesek elmondani, amit a fiatalok máshol nem hallgatnának meg. Amit a szülők egy része ma puha pornónak hív, az a mai képernyő-generáció (screenagers) számára szexuális felvilágosító program. Számukra az Interneten elérhető tudás egyre inkább egy külső cyber-tanárt jelent, ami párhuzamosan van jelen az osztályteremben tanító tanárral. Az Amerikai Egyesült Államokban a 12-17 éves gyerekek több mint 78%-a internetezik. (Pew Internet and American Life Project 2002) A legtöbbjük csak szörfölget, és gyorsüzeneteket küld a barátainak, ám 94 %-a online kapcsolattal rendelkezik, és a leckeíráshoz is felhasználják a világhálót. Sokuknak segít tudásuk elmélyítésében is, mert akár a Hubble csillagvizsgáló képeiről van szó, akár a Le Monde szalagcímeiről, minden információ könnyen elérhető számukra.

Ugyanakkor az Interneten hozzáférhető tudás veszélyes is lehet! Hatalmas mennyiségű hamis és fél információ halmozódott fel a világhálón, és ma még a diákok kevés segítséget kapnak ahhoz, hogy eligazodjanak köztük. John Bailey, – aki az oktatás technológiai részleg igazgatója az USA Oktatási Minisztériumában, – arra hívja fel a figyelmünket, hogy a számítógép és az Internet önmagukban kevés oktatási értékkel rendelkeznek. Ha viszont jól használják a gyerekek, akkor ezek a technológiák olyan tárházát adják a tudásnak, amely korábban elérhetetlen volt. Nagy előnye az Internetes tanulásnak az is, hogy alkalmazásával megszüntethetőek a szociális különbségekből fakadó eltérő tanulási módok és konfliktusok, valamint egymástól kontinensnyi távolságban lévő tanulókat is összehozhat egy virtuális osztállyá. Az online virtuális iskola a tutor rendszerrel kiegészülve lehetőséget teremt a diákok számára, hogy saját maguk állítsák össze tanulási rendszerüket. „Ez a generáció, már képes a saját Barbi babáját megtervezni! Most annak vagyunk tanúi, hogy az oktatással is ezt kezdik próbálgatni!” – mondja Bailey.

A mai középiskolások többsége nemcsak a számítógépekkel együtt nőtt fel, hanem állandó Internet kapcsolattal is bír. Zenét tudnak letölteni MP3-as lejátszóikra, rövid on-line üzeneteket váltanak, és szöveges üzeneteket küldenek a mobil telefonjaikkal. Akár a hármat egyszerre is. Ezért egyáltalán nem meglepő, hogy ezeknek a fiataloknak a gondolkodása túlmutat a hagyományos nyomtatott szöveg adta kereteken. Számos iskolában már mindennapos jelenség a Power Point prezentációra alapozott tanóra, amely tele van színes grafikával és digitális fényképekkel. Népszerűbbek, mint a papíron szétosztott szövegek tanulmányozása. A diákok szívesebben olvasnak képernyőt, mint könyvet. Doug Levin az American Institutes for Research elemzője, aki a Pew vizsgálatot vezette, igen egyértelműen fogalmaz: „Ha tankönyvkiadó lennék, igen félnék a jövőtől!”

Talán semmihez sem fogható az a mély változás, amelyet az Internetes Google kereső program okozott a házi feladatok elkészítésének gyakorlatában. A tokiói utolsó éves középiskolás számára, aki azt a feladatot kapta, hogy írjon dolgozatot az emberi agyról, elég egyértelmű, hogy ha gyorsan akar információhoz jutni az aggyal kapcsolatban, csak be kell gépelnie a „cerebrum” és a „medulla” szavakat a Google kereső programba. Koyasu állítja, hogy olyan szakértők által írott és szerkesztett forrásokra bukkant a világhálón, amelyet azelőtt sehol máshol nem talált volna meg.  Régen, amikor a családnak nem volt számítógépe, el kellett mennie az iskola könyvtárába és hazacipelnie több szatyorra való szakirodalmat. De ő sem rendelkezik még olyan tanári segítséggel, amely megadta volna az aggyal kapcsolatos adatok és tények ellenőrzésének lehetőségét. Gond, hogy miként válassza el a valótlant a valós információtól.

„Az Internet olyan nagy, leírhatatlan és amorf, hogy hasonlít egy gyors kocsival való térkép nélküli száguldozáshoz” – mondja Robert Schrag a North Carolina State University kommunikáció professzora, aki az Internetet tanulmányozza.

Az iskolai osztálytermekben egyre inkább érzékelhető az információ technológia fejlődése. A kognitív pszichológia eredményeire alapozva számos oktatói szoftver készült világszerte. Ilyen újítás a Carnegie Learning matematikai tutor program is, amelyik fejlett grafikával rendelkezik, és azonnali visszacsatolással – ellenőrzéssel segíti az oktatást.  Az utóbbi években – az iskolák által alkalmazott szigorúan oktatói programok mellett – tömegesen jelentek meg a piacon a szórakoztatva tanító (edutainment) szoftverek is. A Világgazdasági Fórum Global Leaders of Tomorrow projekt egyik vezetője, aki egyben a Projekt Achive vállalkozás igazgatója, Stacey Boyd úgy vélekedik, hogy a tartalomnak együtt kell fejlődnie a technikával. Állítását cégének arra a tevékenységére alapozza, amelyik Internet alapú felméréseket végez a diákok elégedettségéről.

A magas diáklétszámmal küszködő oktatási intézmények számára, ahol a „középszerhez” kell az oktatás színvonalát igazítani, az online tutor rendszer hatékony megoldást kínál az átlagtól eltérő, és tanulási nehézségekkel küzdő diákok számára. A washingtoni székhelyű _smarthinking.com_oktatási portál 24 órás, mindennapos szolgálatban segíti a matematika, a kémia, az angol és a spanyol nyelvben segítségre szoruló diákok tanulását. Rendelkeznek olyan „e-tutorokkal” is, akik akár spanyol nyelven segítik matematikából a hozzájuk forduló gyerekeket. Ebben a rendszerben a diákoknak lehetőségük van online kapcsolatban konzultálni a tanárral (chatroom), de hosszabb dolgozataikat is elküldhetik az „esszé centrumba” ahol az éjszakai órákban átnézik és kijavítják a szövegeket. Az amerikai iskoláknak már arra is lehetőségük van, hogy bekapcsolódjanak ebbe a szolgáltatásba; olyan esetekben igényeljék, amikor diákjaik nagyszámban buknak el a standard negyedéves, féléves felmérő teszteken.

Számos iskola – bízván a sikerben – jóval messzebbre merészkedett az e-learning használatában. Egész tantárgyak oktatási anyagát tették át online formára. A floridai Virtual School, amely a legrégebbi és legnagyobb az USA-ban, a testnevelést irányítja a számítógépről. A kurzus diákjai egész gyakorlat sorokat kapnak a képernyőről és egy műszer segítségével rögzítik a szívritmusukat a gyakorlatok végrehajtása közben, amit elektronikus adat formájában visszaküldenek a központnak. A diétájukkal kapcsolatban szintén a számítógép segíti őket. Annyira sikeres, hogy számos ország, köztük Kína, Svájc és Venezuela már átvette ezt a képzési formát.

A kritikusok szerint a virtuális iskolák diákjai szociálisan fejletlenebbek lesznek, mert nincs alkalmuk kialakítani viselkedési mintáikat a kortárs csoportokban. A denveri K-12 cyber iskola vezetője Barbara Frey viszont azzal érvel, hogy diákjaik sokkal több emberrel vannak online kapcsolatban tanulmányik során, mint a hagyományos képzésben résztvevő diákok. Ez különösen fontos lehet a mozgáskorlátozottak és a távoli kis településéken tanuló fiatalok esetében. A Connections Academy felmérései azt mutatják, hogy amíg a hagyományos közoktatásban résztvevő iskolák demográfiai adatai a környékre jellemző adatokat erősítik meg, addig a virtuális iskolák demográfiai mutatói az egész állam demográfiai helyzetével korrelálnak. Frey állítja, hogy az oktatás természetes folyamataként „fehér gyerekek kommunikálnak fekete gyerekekkel, és szegény diákok társalognak a gazdagokkal”. A szociális és faji megosztottság a digitális világban a vége felé jár! Legalábbis az Egyesült Államokban.

Mivel jelenleg Kalifornia a világelső az informatikai technológiában, ő vezeti az oktatási innovációt is. Két oktatási intézmény a High Tech High San Diegóban és a New Tech High Napában használ olyan oktatási formákat, amellyel teljesen újra alkotja az iskola fogalmát. A részben Bill és Melinda Gates Alapítvány által létrehozott iskolák kombinálják a legmodernebb technológiákat a hagyományos tanítási – tanulási formákkal. Például egy jellemző tantárgy a New Tech High képzésében az „Elnök dilemmája”. Ez az 1970-es olajválság szimulációja, és a diákoknak meg kell próbálniuk az amerikai elnök tanácsadójának a szerepét eljátszani. Olyan döntéseket kell meghozniuk, amivel megoldják a válságot. A szereplők virtuálisan tartják a kapcsolatot egy chatroomon keresztül, így alkotnak egy tanuló csoportot. Minden adat, amit a tanulóknak ismerni kell a feladathoz, a projekt online „táskájában” megtalálható. A tanárokkal szabadon, e-mailen keresztül tartják a kapcsolatot és bármikor feltehetik nekik a kérdéseiket. „Ez az iskola alapjaiban változtatja meg a tanár – diák kapcsolatot” – állítja Paul Curtis a New Tech High képzési vezetője. Az iskola ebben a formában már hat campust működtet.  Ez az oktatási modell rövidesen nemzetközivé válhat. Jövőre Ausztrália és Nagy-Britannia is tervezi ennek a tantárgynak a bevezetését. Nem kis kulturális kihívást is vállalnak vele, hiszen mindkét ország iskolai hagyományai hierarchikusabbak, mint az Egyesült Államoké.  A tanulás dinamikája mára sokkal inkább kétoldalúvá vált. Csökkent a tanári autoritás mértéke, mert a diákok az Interneten hamar ellenőrizhetik a tanárukat és bebizonyíthatják, ha valamiben tévedett. Részben a technika fejlettségének köszönhetően a mai kor diákjai szabadon nézhetnek minden kihívás elé, érkezzenek azok akár a tudomány, akár a művészet világából.

Irták: Dalia Martinez – London, Benjamin Sutherland – Párizs, Kay Itoi – Tokió, Peter Bailey – New York, Pat Wingert – Washington.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s